László János	1923. Szeptember. 01 - 1928. október 15.
Kopasz Antal	1925. október 15 - 1938. február 12.
Kiss József	1937. szeptember 01 - 1938. augusztus 31.
Boris István	1938. szeptember 01 - 1976. március 05.
Felföldi Balázs	1976. március 01 - 1976. június 30.
Kartal József	1976. június 30 - 2006. június 30.
Laczkó István	2006. július 01 - 2007. július 31.
Liszkai Tamás	2007. augusztus 01 -

          1923. szeptember 1-jével Glattfelder Gyula megyés püspöktől kapott lelkészi kinevezést. 1924 januárjában költözött be a plébániára.

          1925 őszén a püspök Felsőközpontra helyezte, helyét október 25-én Kopasz Antal (1887 - 1938) foglalta el.

          (Szeged, 1887. jún. 13. - Röszke, 1938. febr. 12.) Római katolikus lelkész. Temesváron szentelték pappá 1912. június 29-én. Első miséjét július 14-én a Szeged-belvárosi Dömötörtemplomban mutatta be. Az első világháborúban tábori lelkészként a balkáni fronton maláriában megbetegedett. 1918-tól Szegeden volt hitoktató. 1925. szeptember 1-jén lett röszkei plébános. Megkapta a Máltai Lovagrend érdemkeresztjét. Az 1936 augusztusában nála vendégeskedő Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben című riportjában ezt írta róla és a faluról: „Itt tanyázott - a Sándor -. Kopasz Antal, a röszkei kitűnő plébános meg úgy beszél róluk, mintha tegnapi emberek lettek volna. Szavaiban megelevenednek a hajdani hősök, a bűn lovagjai vagy a szociális bajok vértanúi, már kinek hogy tetszik.” Kopasz Antal a helyi szájhagyományt tolmácsolva az írónak, számos anekdotával, epizóddal gazdagította Móricznak a Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941.) című regényét.

          1913. július 6-tól a röszkei templomban Kopasz Antal (1887-1938) belvárosi káplán, a későbbi plébános misézett. 1914 március 6-án törvényhatósági bizottság döntött Röszke egyházi ellátásáról. Jelen volt Jászai Géza c. püspök, belvárosi apátplébános, kerületi esperes, Barmos György alsóközponti plébános, a röszkeiek részéről Szekeres Ferenc, Hódi Mihály, Szomora József és Rózsa Vince templomatya.

          1925. március 15. Fölavatták az első világháború áldozatainak emlékművét.

          1925. április 6-án Röszke megkapta a lebontott szegedi Dömötör-templom óráját.

          október 25. Kopasz Antal lett a plébános. Ősszel László Jánost a püspök Felsőközpontra helyezte, helyét Kopasz Antal (1887- 1938) foglalta el.
Nagy lendülettel látott munkához. Megszervezte a szívgárdát, népfőiskolát nyitott, kijelölte a hősök emlékművének helyét, fölújította a több száz éves barokk oltárt.

           Új harangok öntetésére, személyes példával, 425 koronát ajánlott föl. A társadalmi egyesületek mindegyikében, a mezőgazdasági egyesületben, a gazdakörben, az ifjúsági egyesületben szerepelt.

           A Klebelsbergi-programból Szeged-Alsótanyán Röszke kapta a legtöbbet. Ennek hátterében Kopasz Antal plébános és Glattfelder Gyula megyés püspök közös erőfeszítése állt. Kopasz Antal a püspök személyes barátságát élvezte. Ennek része lehetett abban, hogy a Klebelsbergprogram keretében Röszke kapta nagy létesítményét, a Gyula püspök állami elemi népiskolát.
1929. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Glattfelder Gyula csanádi megyés püspök szentelte föl. Három tanterméhez három nevelői lakást építettek, amely akkor minden igényt kielégített. Tartozott hozzá pince, gazdasági épület és konyhakert. Itt kapott helyet az igazgatói iroda és az anyakönyvi hivatal. Az egészséges vizet az iskola udvarán fúrt artézi kút szolgáltatta. Az elemi és gazdasági iskolát szoros szálak fűzték össze.

          Az 1931-i aratóünnepély Röszke nagy ünnepe volt. A helyi mezőgazdasági egyesület és a
gazdakör új vezetőséget választott. A nagygyűlés egész Alsótanya jeles eseményének
számított. Díszelnökként vett részt gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. Az elnökség tagja volt Aigner Károly főispán, Somogyi Szilveszter polgármester és Kopasz Antal plébános is.

          A röszkei gazdakörök és egyesületek 1947-ig meghatározó szerepet játszottak a falu gazdasági, kulturális és közéletében.

           Kopasz Antal plébános nagyobb fürdőhelyet létesített a Kancsal-tó belső sarkában, mivel vize gyógyhatású volt, sem pióca, sem hal, sem vízinövényzet nem volt benne.

          1937. június 29-én ünnepelte az atya 25 éves papi jubileumát.

          1938. február 14-én,Meghalt Kopasz Antal plébános 51 éves korában, a szegedi közkórházban, temetése a szegedi belvárosi temetőben volt február 15-én.

          1937-ben Kopasz Antal egészségi állapota megromlott. A püspök Kiss Józsefet (1909 - 1990) segédlelkészként helyezte ide.

          1937 májusában megalakult a Fehér Lányok csoportja és a Rózsafüzér társulat. Augusztus 14-én elhelyezték Röszkéről; helyébe Varga Mihály került. Az új plébánost, Boris Istvánt pedig 1938 augusztusában iktatták be.

          (Nagybecskerek, 1902. febr. 24. - Röszke, 1976. márc. 5.) Római katolikus lelkész. Teológiai tanulmányait Esztergomban végezte. 1924-ben Szegeden szentelte pappá Glattfelder Gyula megyés püspök, és Kiszomborra küldte segédlelkésznek. 1933-tól Szegeden a rókusi, 1934-től a belvárosi plébánián volt segédlelkész. 1938-tól röszkei plébános. 1954-ben püspöki tanácsos, szentszéki bíró lett. Aranymiséjét 1973. június 16-án Röszkén mutatta be.

          1938. július 17. Két pályázó volt a röszkei plébánosi állásra , Boris István szeged-belvárosi és Takács Miklós földeáki segédlelkész.
          1938. augusztus 28. Boris Istvánt választották röszkei plébánosnak. A szeged-belvárosi plébániáról került Röszkére.

          November 5-én iktatja be Boris Istvánt Kramer Tamás pápai kamarás, külterületi esperes.

          1945 januárjában a plébános fáradozásai nyomán a Nemzeti Segély részére 33 q búzát, 4 q liszt, 8,5 q kukorica, 11 q burgonya gyűlt össze. Az élelmiszer a szegedi hadikórház magyar sebesültjeihez került. A polgárőrség részére is az egyházközség gyűjtött össze a lakosságtól fizetést. Vasárnaponként 5 kocsi szállított 200 l tejet, 40 l húslevest, 30 l bort, 6 l pálinkát, 40 kg tejeskalácsot és friss kenyeret a szegedi kórházak betegeinek.

          1945 márciusában öt kocsi hozta az éhező pesti gyermekeket Röszkére. A plébános közbenjárásával 19 gyermeket helyeztek el családokhoz. Itt jártak iskolába. Gyorsan beilleszkedtek a röszkei gyermekek közé. Jól táplálták őket, jól érezték magukat. Augusztusban utaztak haza. Útiköltségükre a röszkei családok 900 pengőt adományoztak.

          Boris István atya a faluért, az újratermelés megindításáért termelési bizottságot hozott létre. A két traktor mellett a teheneket is igába fogták. Megszervezte az őröltetést, a kenyérellátást. Tüzelőt szerzett az ármentesítő társulattól a rászorultaknak.
Az 1945-ben megalakult Földigénylő Bizottság (Császár Balázs, Szekeres József, Kószó Imre) hálából a plébános jótéteményeiért, az egyházi földet nem osztotta föl.

          Szeptember 10-én Pálfy József polgármester a művelődési házat a katolikus egyház kezelésébe adta. Boris István plébános a tűzoltószertárban gondnoki lakást alakított ki. A színpad melletti öltözőket, a szertárat és a könyvtárat rendbe hozatta. A színpadra paravánokat, színpadi kellékeket készített, nagy részét saját kezűleg.

          1947. március 15-én a gazdakör gyűlésére beszédet mondott, ami miatt feljelentették. Azzal is vádolták, hogy rejtegeti a KALOT vagyontárgyait és tiltott könyveit.

          1949 májusában készült el a villanyosítás Röszkén. Május 9-én, Boris István ezüstmiséjén, a templom már fényárban úszott.

          1964. március 1-én, óra került a templomtoronyra.

          (1920. augusztus 5-én született Dunakeszin.) Édesapja csendes ember, édesanyja derűs lelkű, imádságos asszony volt. Mindketten vallásos emberek. 1938-ban a váci piarista gimnáziumban érettségizett, majd 1943. szeptember 12-én piarista szerzetesi örök fogadalmat tett. 1944. október 15-én Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök pappá szentelte. A pesti egyetemen biológia- földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Az első munkahelye a szegedi piarista gimnázium volt, az iskolák államosításával az egyházmegyei papi szolgálatot választotta. 1954-ig Ásotthalmon, 1964-ig a Szegedi Dómban volt segédlelkész. 1965-ben Battonyán és Újkígyóson volt, majd Felsőgödre került. 1966-1976-ig Gyula következett, majd innen került Röszkére 1976. június 18-án. 1978-ban szemináriumi gyóntatónak, 1979-ben konzultornak, 1982-ben szentszéki bírónak nevezte ki a püspök úr.

Szépítés, építés

          Kartal József atya 28 Röszkén töltött év alatt folyton azon dolgozott, hogy hogyan tudná szépíteni, építeni a templomot, a plébániát, a temetőt, hogyan tudna maradandó értéket hagyni az utókorra. Templom és környéke Az ő ittléte alatt a templom belseje sokat változott: átalakították a szószéket, új helyre került az örökmécses, szentségi trónust készítettek a szembenéző oltárra, átvitték a keresztutat a templomhajó hátuljába, kimárványozták a templomot, valamint elkészült a márvány keresztelőkút és a szembemiséző oltár is. A templomhajó hátuljában lévő kápolnát átalakította, hogy ott gyóntatni is lehessen. Felújíttatta az orgonát, megoldotta a kihangosítást, korszerűsíttette a fűtést és lehetővé tette a népénekek kivetítését. A keresztelőkútnál lévő fakeresztre bronzból korpuszt öntetett.

           A főbejárat elé betonlépcsőt készíttetett, amit két rézből készült kandeláberrel ki is világíttatott. Korona került az arany Mária szoborra, Murillo: Mária - képet kapott a kápolna, Páduából hozott Szent Antal domborművet helyeztek a szószék homlokfalára. Tűzzománc külsőt kapott a Szentségház. Az előcsarnokba templom-történeti márványtábla került. Kicserélték a harangozószoba padlózatát és újrafestették a toronyóra számlapját. Villamosították a harangokat.
A templom újrafestése alkalmával a szentély fölé ismét felirat került ("Előtted, Jézusom, leborulok").
Templommal együtt a sekrestye is megújult. (Új márvány padló) Az életveszélyessé vált torony megjavításával a templomtető is korszerűsítésre került.
Ünnepi kivilágítást kapott a templomtorony.

          1992. Október 26-án, a röszkei falunapokon átvehette a képviselő testülettől "A Röszke díszpolgára" címet.

Plébánia

          Kicseréltette a tetőt, új padlót rakatott le és tatarozta az épületet. 1986-ban beszereltette a telefont. Vaskerítést csináltatott a plébánia előtt és oldalánál. Rendbe tetette a káplánlakást; fürdő- és főzőfülkét alakított ki benne.

Temető

          Bővítette a temető területét, parkolót alakított ki, fákat ültetett, rendbe tetette a padokat.
Felújíttatta és korszerűsíttette a ravatalozót, kicseréltette annak tetejét, díszköveket rakatott le környékére. Aszfaltburkolatot kaptak a temető útjai. Jelképes sírt készíttetett 3 volt röszkei plébánosnak. Az egész temető területén új vízcsapokat szereltek fel, cserélték a vízvezetékeket és a temetői harangláb tetejét. Énekkart, képviselőtestületet szervezett, vezetett. Az ő plébánossága alatt létrejött több fiatalokból álló csoport is, így a Cserkészet, egy Ifjúsági Kórus, a Goretti Kör és a Szent Cecília Ifjúsági Kórus. A 90-es években az ő támogatásával alakult meg a helyi Karitász.
1988-ban hisi emlékművet állíttatott a II. világháború röszkei áldozatainak, melyre neki köszönhetően az elesettek nevei is felkerülhettek. A következő évben bronz szobrot is kapott az emlékmű.
1989. szeptember 19-étől ő már tarthatott az iskolában hittanórákat. Az ő áldozatos munkájának is köszönhetjük a főtéri Szent Antal szobor elkészülését és felállítását is.

Kirándulások

1977. Máriagyüd, Baja, Bátaszék Siklós
1978. Erdély
1979. Csehszlovákia - Lengyelország utazás a hívekkel.
1981. Páduai zarándoklat Rómáig
1982. Zarándoklat Máriapócsra, Márianosztrára
1983. Búcsújárás Gyulán és Mátraverebély - Szentkúton.
1984. Repülőút a Szovjetunióba (Kijev - Leningrád - Moszkva).
1985. 5 napos országjáró túra
1986. Kirándulás a Magas Tátrába.
1987. Zarándoklat indult Lourdesba (Olaszország, Franciaország, Svájc, Ausztria).
1988. Medjugore és Mátraverebély - Szentkút
1989. Törökország és Alsószentiván
1991. Görögország
1992. Egyhetes cserkésztúra Lengyelországba és Zarándoklat Mátraverebély - Szentkútra
1993. Skandinávia, Cserkésztáborozás Mecsek - Óbányán és Zarándoklat Esztergomba, Mindszenty hercegprímás úr sírjához
1994. Zarándoklat Mátraverebély - Szentkútra, Társasutazás Angliába és Cserkészkirándulás Erdélybe
1995. Szentföldi utazás
1996. Spanyolország, Portugália
1997. Szicília
1998. Svájc
2001. Mátraverebély - Szentkút
2002. Mátraverebély - Szentkút
2003. Mátraverebély - Szentkút
2004. Mátraverebély - Szentkút

          (Született: 1966. február 13. Marosvásárhely.) Teológiai tanulmányok: 1985-94. Gyulafehérvár, Innsbruck, Róma, Pasztorális év: 1994-1995. Gries (Németország), Szócius SJ noviciátus: 1995-96. Szeged, Diákonus SJ: 1996-1997. Pécs, Diakonusként: 1997-98. Csongrád I., 1998-99. Szeged-Belváros. Papszentelés: 1999. január 30. Szeged. Segédlelkész: 1999-ben Apátfalva, majd 1999-2000 Szentes I., 2000-2002. Szeged-Felsőváros, Plébános: 2002-ben Tótkomlós, és oldallagosan Békéssámson 2002-2003. Elek és oldallagosan Kétegyháza, 2003-tól Szeged-Szentmihály. - Megbízott szentszéki jegyző: 1998-99. Püspöki Bíróság: bíró: 1999-2000. Püspöki Bíróság: ügyvéd: 2000-2003., Családpasztorációs referens: 2002-től. 2006-tól 2007-ig Röszke plébánosa, oldallagosan ellátja Szeged-Szentmihályt. 2007-től tanulmányi szabadságon.

( Született: 1976. július 22. Békéscsaba.) Teológiai tanulmányok: 1996-2001. Szeged, Papszentelés: 2001. június 16. Szeged, Segédlelkész: 2001-2002. Kistelek, 2002-ben Szeged-Belváros, 2002-ben Szeged-Tarjánváros, majd 2002-2003. Szentes-Belváros, 2003-tól ismét Szeged-Belváros. Plébános: 2007-től Röszkén.

<<< Vissza az elöző oldalra                                                                                   Vissza az oldal tetejére >>>